CHIMERA

(g�r�g�l chimaira), a g�r. mondavil�gnak egy sz�rnyalakja, Typha�n �s Echidna le�nya, oroszl�n, melynek t�rzs�b�l t�zet ok�d� kecskef� mered ki, farka pedig kigy�. Belleroph�n (l. o.) �lte meg Iobat�s kir�ly parancs�ra, kinek orsz�g�t puszt�totta, P�gasos lova seg�ts�g�vel a magasb�l akk�nt, hogy l�ndzs�ja hegy�re egy �lomdarabot er�s�tett meg, mely, mid�n Belleroph�n a l�nds�t a kecske tork�ba haj�totta, megolvadt �s az �llatot meg�lte. K�s�kori g�r�g �s r�mai ir�k �s k�lt�k a C.-t az alvil�gnak sz�rnyei k�z� helyezik. A C.-monda magyar�zat�t l. Belleroph�n alatt. Az �kornak t�bb r�nk maradt C.-alak�t�sa k�z�tt legszebb a firenzei etruszk muzeumban �rz�tt, r�gente etruszknak tartott, de kiv�l� g�r�g m�v�szt�l ered�, bronz-b�l val�, �br�nkon is l�that�, u. n. arezzoi (v. arretiumi) C.-C. vagy chimera k�pes �rtelemben mindaz, mi val�s�gban nem gondolhat� el s csak a k�pzelemnek sz�l�tte.

______________________________________

M�s szemsz�gb�l

�szesen kb 110 milli�s biol�giai laborat�rium kell hozz�.(Minim�lisan, teh�t ett�l csak f�lfele...)

Kim�r�k l�trehoz�sa

Az ES sejtvonalak pluripotenci�j�nak tesztel�se a sejtvonal val�di felhaszn�lhat�s�g�nak tesztel�se is egy �ttal. Sz�ks�ges, hogy az ES sejtvonal kim�ra k�pz� hat�konys�ga lehet�v� tegye, hogy a kim�ra �llat ivarszerveibe be�p�lve az ut�d gener�ci�ba is tov�bbad�dj�k a sejtvonalban v�gbevitt genetikai m�dos�t�s.

Kim�r�k el��ll�t�sa k�t m�dszerrel t�rt�nhet, (1) h�lyagcs�ra �llapot� embri� blasztoc�lj�be injekt�lva az ES sejteket, vagy (2) nyolc-sejtes embri�val aggreg�ltatva azokat, r�szt vesznek az embrion�lis cs�ralemezek kisalak�t�s�ban �s az embri� sz�veteinek kialak�t�s�ban. �gy az ut�d �n. kim�ra, vagyis embri� �s ES-sejt eredet� lesz.

A Kutat�csoportban az Embriol�giai- �s Mikromanipul�ci�s Laborat�rium v�gzi az injekt�l�sos kim�ra el��ll�t�st.

A Sejt �s Sz�vetteny�szt� Laborat�rium az aggreg�ci�s kim�r�k el��ll�t�s�t v�gzi. Ebben a rendszerben komolyabb m�szerig�ny (pl. mikromanipul�tor) n�lk�l v�grehajthat� az ES sejtek embri�kkal t�rt�n� aggreg�ltat�sa. A m�dszer h�tr�nya azonban a kisebb hat�konys�g �s alacsonyabb ivari kim�rizmus.

Az aggreg�ci�s m�dszer tov�bbfejlesztett v�ltozata az ES sejtek tetraploid embri�kkal t�rt�n� aggreg�ltat�sa. Ilyenkor egy k�tsejtes eg�r embri�t elektromos impulzus seg�ts�g�vel tetraploid embri�v� alak�tva, azt 4 sejtes fejl�d�si st�diumban aggreg�ltatjuk az ES sejtek csoportj�val. Mivel a tertaploid embri� oszt�d�sa lassabb, mint a hozz� aggreg�ltatott diploid ES sejtek�, ez�rt az embri� sejtjei az extraembrion�lis sz�vetek kialak�t�s�ban vesznek csak r�szt, az embrion�lis sz�vetekb�l kiszorulnak. �gy el�rhet�, hogy a fejl�d� ut�d puszt�n ES-sejt eredet� legyen. A m�dszer azonban nagyon korl�tozott, alig n�h�ny ES sejtvonalon �s annak is csak korai passz�zsain m�k�dik.